Hivatalos nyelv lehet a magyar jelnyelv

2009.05.12.Archív

A magyar jelnyelv egy önálló, természetes nyelv, amelyet a hallássérültek használnak kommunikációra. A magyar jelnyelvnek sajátos szókincse és nyelvtana van, amely eltér a magyar írásbeli nyelvtől. A magyar jelnyelv története a 16. századra nyúlik vissza, amikor a hallássérültek először kezdtek el jeleket használni egymás közötti kommunikációra.

A magyar jelnyelv kezdeti fejlődése lassú volt, de a 19. században megindult a magyar jelnyelvet oktató intézmények létrehozása. Az első magyar jelnyelvi iskola 1870-ben nyílt meg Budapesten. A 20. században a magyar jelnyelv tovább fejlődött, és egyre több hallássérült tanulta meg a jelnyelvet.

2009-ben a magyar jelnyelv hivatalos nyelvvé vált Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a hallássérülteknek joga van a magyar jelnyelv használatára a közigazgatásban, az oktatásban és a munkahelyen. A magyar jelnyelv hivatalossá válása jelentős változást hozott a hallássérültek életébe, és hozzájárult ahhoz, hogy a hallássérültek egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a társadalomban.

A magyar jelnyelv jelentősége

A magyar jelnyelv a hallássérültek számára elengedhetetlen eszköz a kommunikációra. A magyar jelnyelv segítségével a hallássérültek kifejezhetik gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat. A magyar jelnyelv segíti a hallássérülteket abban, hogy teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak.

A magyar jelnyelv jelentősége a következő:

A magyar jelnyelv biztosítja a hallássérültek számára a kommunikáció lehetőségét.
A magyar jelnyelv segíti a hallássérülteket abban, hogy integrálódjanak a társadalomba.
A magyar jelnyelv hozzájárul a hallássérültek kultúrájának megőrzéséhez.

A magyar jelnyelv jövője

A magyar jelnyelv jövője a hallássérültek közösségének tevékenységén és a társadalom hozzáállásán múlik. Ha a hallássérültek közössége továbbra is küzd a magyar jelnyelvért, és a társadalom elfogadóbbá válik a hallássérültekkel szemben, akkor a magyar jelnyelv továbbra is fontos szerepet fog játszani a hallássérültek életében.

Az https://e-nyelv.hu/2009-11-11/hivatalos-lett-a-magyar-jelnyelv/ oldal írása az MTI alapján:

Hazánk az Európai Unióban másodikként hozott olyan jogszabályt, amely kimondja, hogy a hallássérültek közössége nyelvi kisebbség, illetve Magyarországon elsőként rögzíti a siketvak személyek jogait. A törvény alapja lehet egy olyan szemléletváltásnak is, amelyben a hallássérültekről nem mint fogyatékosokról, hanem mint valódi nyelvi kisebbségről gondolkodunk.

A jogszabály meghatározza a siketvak személyek tolmácsoláshoz való jogát is, s ehhez speciális kommunikációs rendszerek (jelnyelvi jelek tenyérbe írása; Lorm-ábécé) tanulását/tanítását teszi lehetővé. A siketvak személyek ezen túl hivatalos tolmács segítségével kommunikálhatnak majd hivatalos ügyeik intézésekor.

2017. szeptember 1-jétől kötelező lesz a jelnyelvi oktatás biztosítása, illetve – igény szerint – a kétnyelvű oktatás megszervezése a siket gyermekeknek a nekik létrehozott iskolákban. A szakemberek képzéséhez ez idő alatt az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kíván segítséget nyújtani. A törvény ezen kívül erős támaszt jelenthet azoknak a felsőoktatási intézményeknek és oktatóknak, akik elkötelezték magukat a jelnyelvtanítás programjának kidolgozása mellett.

A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás 2010-ben még változatlanul működik tovább, azonban 2011. január 1-jétől a jogosultak – közszolgálati tevékenység esetén – korlátlan számú ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe.

A jelnyelv tanulása iránt érdeklődőknek a következő online jelnyelvi szótár tanulmányozását ajánljuk: www.hallatlan.hu

Forrás: MTI http://ots.mti.hu/news.asp?view=2&newsid=58622