Neparáczki Anna Viktória – Az év állam-és jogtudományi dolgozata
A terrorcselekmény hatályos magyar szabályozása a jogállami büntetőjog adta lehetőségeket maximálisan kihasználja a terrorista bűnelkövetők felelősségre vonása érdekében – e következtetésre jutott Neparáczki Anna Viktória szakdolgozatában.
A terrorcselekmény szabályozása a magyar és a német büntetőjogban
Neparáczki Anna Viktória
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Konzulens: Dr. Karsai Krisztina
Összefoglaló
A terrorizmus, a terrorcselekmények megítélése napjaink egyik vitatott és divatos témája. A jelenséggel számos tudományág foglalkozik, amelyek különféle nézőpontokból közelítik meg. Dolgozatom kizárólag büntető anyagi jogilag vizsgálja a problémát azzal a céllal, hogy rámutasson mely elkövetési magatartások kifejtése révén válik az elkövető jogi értelemben terroristává.
A probléma szemléltetése érdekében egy jogesetet mutatok be először. Vizsgálódásom tárgyát ezután a magyar, majd a német törvényi tényállás képezi, ezek kapcsán igyekszem tisztázni a felmerülő fogalmak tartalmát, és kiemelt figyelmet fordítok a bűncselekmény különböző stádiumokban történő megvalósíthatóságára. Dolgozatom harmadik fő részében a két tényállás összehasonlításával foglalkozom, amelyben az elkövetési magatartásokra helyezem a hangsúlyt.
A kutatás módszerében a tényállások elemzése kapcsán eltérek a (magyar és német) Büntető Törvénykönyvbeli felépítéstől: a jogi tárgy meghatározása után a terrorcselekmény megelőzésének törvényi eszközeit vázolom fel, és csak ezután térek rá magára a bűncselekményre. A szabályozások ismertetésének lezárásául részeredményt fogalmazok meg, illetve a német tényállás kapcsán röviden kitérek az „ellenség-büntetőjog” problematikájára. Az összevetés során rávilágítok először az alapvető eltérésre, majd az összehasonlításra lehetőséget engedő közös pont megtalálásával az elkövetési magatartások egymásnak való megfeleltetésére (figyelemmel a kísérlet és az előkészület szabályaira is) kerül sor. Ugyanezen fejezetben ismertetem a közelmúltban tett Európai Uniós módosítási javaslatot figyelemmel arra, hogy végleges elfogadása esetén három új specifikus elkövetési magatartással lenne bővítendő mindkét ország tényállása.
Végezetül a dolgozatom eredményeként arra a következtetésre jutok, hogy a terrorcselekmény hatályos magyar szabályozása a jogállami büntetőjog adta lehetőségeket maximálisan kihasználja a terrorista bűnelkövetők felelősségre vonása érdekében. A német kitekintés segítségével annak bemutatására törekedtem, hogy e nemzetközi téren kiemelten kezelt bűncselekmény harmonizálása megvalósult, de ez az előrelépés nem várt problémákat is rejthet magában. Ezért a terrorcselekmények kapcsán jelentkező újabb szabályozási javaslatokat véleményem szerint csak akkor lenne szabad elfogadni, ha az a hagyományos büntetőjogi kereteket tiszteletben tartja és következetesen megindokolt.
